Kapcsolat 
Fiókok és ATM-ek 
Elszámolási és forintosítási információk / Elszámolás a gyakorlatban
Mikor kap tájékoztatást az ügyfél az elszámolásáról?
A pénzintézeteknek 2015. március 1. és 2015. április 30. között kellett megküldeniük az elszámolásról szóló tájékoztatást az érintett deviza alapú kölcsönszerződéssel rendelkező ügyfeleknek.
A forint alapú és deviza alapúnak nem minősülő deviza kölcsönszerződéssel rendelkező ügyfeleknek 2015. augusztus 1. és 2015. szeptember 30. között kell megküldeni az elszámolásról szóló tájékoztatást. A 2010. november 26. és 2014. július 26. napja között létrejött forint alapú, illetve deviza alapúnak nem minősülő deviza fogyasztói kölcsönszerződések esetében amennyiben a közérdekű eljárások során megállapításra kerül, hogy a pénzintézet tisztességtelenül járt el , szintén ezen határidőig kell megküldeni az elszámolást abban az esetben, ha a per lezárul augusztus 1-jéig. Ha az eljárások befejezésére 2015. augusztus 1. után kerül sor, az elszámolás megküldésének véghatárideje a polgári peres eljárás befejezésétől számított hatvanadik nap. A tájékoztatót minden esetben tértivevényes postai levélben kapják meg az érintettek.
A tájékoztatót minden esetben tértivevényes postai levélben kapják meg az érintettek. A levelek küldésének megtörténtét a pénzintézeteknek a honlapjukon kell jelezni.
A Magyar Nemzeti Bank 58/2014. (XII. 17.) rendeletében foglaltaknak megfelelően azon tartozás fennmaradása nélkül megszűnt forint alapú fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatban, melyek esetében nem került sor egyoldalú kamat-, díj- és költségemelésre, az elszámolással összefüggő tájékoztatási kötelezettséget a pénzintézetek a honlapjukon és bankfiókjaikban elérhető közzététel formájában is teljesíthetik, ezek esetében tehát nem kerül sor levélküldésre. A CIB Bank esetében ebbe a kategóriába tartoznak az ún. áruhitelkártya szerződések. A rendelet értelmében tehát ezek esetében a CIB Bank nem küld az elszámolásról levelet. Mivel ezen kölcsönszerződések esetében nem került sor egyoldalú kamat-, díj- és költségemelésre, az elszámolás eredményeképpen nem jár vissza pénz az ügyfeleknek.
Az elszámolás megérkezéséig van teendője az ügyfeleknek?
Általánosságban elmondható, hogy a pénzintézetek automatikusan megküldik az elszámolásról szóló tájékoztatást az érintett ügyfeleknek, így az elszámolás kapcsán az ügyfeleknek nincs teendője. Ez alól kivételt jelent, ha az ügyfél lakcíme/értesítési címe megváltozott: ebben az esetben az új címet be kell jelentenie a pénzintézetnek. Azoknak viszont, akik részt vettek a kedvezményes végtörlesztésben, vagy akiknek elszámolással érintett szerződését a pénzintézet követeléskezelőre engedményezte, van teendőjük, melyet a Speciális esetek között részleteztünk.
Mit tartalmaz az elszámolásról szóló tájékoztatás?
Az elszámolásról szóló tájékoztató levél kötelező formai- és tartalmi elemeit a Magyar Nemzeti Bank rendeletben határozta meg. A levél kötelezően tartalmazza például a fogyasztói követelés összegét, a jóváírás vagy kifizetés összegét, annak részleteit, a módosult tőketartozás és a várható törlesztőrészlet összegét. A levél ezen felül tartalmazza a szerződésmódosuláshoz, köztük a kamatmódosításhoz és az esetleges forintosításhoz kapcsolódó információkat, az esetleges teendőket, valamint a felülvizsgálati, panasztételi és szerződés-felmondási lehetőségeket.
Mi történik abban az esetben, ha az ügyfél nem talál meg minden számára fontos információt a levélben?
Ha az ügyfél nem érzi elég részletesnek a tájékoztatást, kérheti, hogy a pénzintézet bocsássa rendelkezésére az elszámolás teljes körű levezetését,illetve az elszámolás során figyelembe vett összes adatot. A részletes elszámolással kapcsolatos adatszolgáltatást ebben az esetben a pénzintézetnek a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül kell teljesítenie.
Jár-e költséggel az elszámolásról szóló tájékoztatás, illetve kell-e adót fizetni az elszámolás miatt?
Az elszámolásról - illetve a forintosítással érintett jelzálogkölcsönök forintosításáról - szóló tájékoztatásért a pénzügyi intézmények semmilyen díjat vagy költséget nem számíthatnak fel, azaz az elszámolás ingyenes az ügyfelek számára. Ez alól törvényben meghatározott kivételt jelentenek a kedvezményes végtörlesztésben részt vett ügyfelek, a rájuk vonatkozó szabályokat a Speciális esetek között részleteztük. Az elszámolási összeg adómentes.Hogyan kapják meg a nekik járó pénzt az érintett ügyfelek?
Alapvetően két esetet különböztethetünk meg:
- Ha még élő (hatályban lévő) hitelről vagy lízingről van szó, az ügyfél fennálló tartozása csökken az elszámolás során visszajáró összeggel, tehát átutalásra vagy készpénz-kifizetésre nem kerül sor (feltéve, ha nem szűnik meg az elszámolással a szerződés).
- Ha már megszűnt hitel- vagy lízingszerződésről van szó, akkor az érintett ügyfél átutalás útján, vagy pénztári kifizetés útján, készpénzben kaphatja meg a neki járó összeget. Ha az ügyfél kölcsöne az elszámolás miatt szűnik meg, és ezen felül az ügyfelet pénz illeti meg, szintén utalás útján, vagy készpénzben kaphatja meg a neki járó összeget (ha nem számlavezetett ügyfélről van szó).
Hogyan számolja ki a pénzintézet, hogy mi jár vissza az ügyfélnek?
- Fontos megjegyezni, hogy abban az esetben, ha az ügyfél annál a banknál rendelkezik bankszámlával, ahol az elszámolással érintett hitel is van/volt, akkor a banknak ezen a számlán kell jóváírnia az ügyfélnek visszajáró összeget. Ha több számlája is van a banknál, akkor a bank arra írja jóvá a pénzt, melynek kondíciói az ügyfél számára kedvezőbbek.
- Ha nincs az adott pénzintézetnél számlája az ügyfélnek, akkor a kifizetés módjára vonatkozóan nyilatkozatot kell tennie a bankfiókban, személyesen. A CIB Csoport esetében fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ha az ügyfélnek a CIB Lízingnél vagy a CIB Ingatlanlízingnél van elszámolással érintett szerződése, és van kifizetendő fogyasztói követelés, akkor abban az esetben is nyilatkoznia kell a kifizetés módjáról, ha egyébként a CIB Banknál van bankszámlája.
- Szintén fontos kiemelni, hogy ha az ügyfélnek a CIB Lízingnél vagy a CIB Ingatlanlízingnél van elszámolással érintett szerződése, és a pénztári kifizetést választja, a készpénz felvételére kizárólag a lízing társaságok hivatalos központi ügyfélszolgálati helyiségében (1024 Budapest, Petrezselyem u. 2-8.) biztosítunk lehetőséget.
A Magyar Nemzeti Bank az elszámolási módszertan részletes szabályait rendeletben határozta meg. A pénzintézetek az ebben foglaltak szerint számolnak el az érintett ügyfelekkel. A képleteknek megfelelően a deviza alapú kölcsönszerződések esetén a pénzintézetek először a saját devizanemükben újraszámolják a kölcsönt úgy, mintha árfolyamrés nélkül, az aktuális MNB-árfolyamon történt volna a folyósítás és a törlesztés, és nem lett volna a törvény által tisztességtelennek minősített egyoldalú kamat-, költség-, díjemelés. A forint alapú és deviza alapúnak nem minősülő deviza kölcsönszerződések esetén pedig úgy, mintha nem lett volna a törvény által tisztességtelennek minősített egyoldalú kamat-, költség-, díjemelés. Így csökken a deviza alapú és deviza alapúnak nem minősülő deviza kölcsönszerződések esetén a tartozás mindenkori devizaösszege, forint alapú kölcsönszerződések esetén a tartozás mindenkori forint összege, és a törlesztőrészletek összege is. A törlesztések során teljesített túlfizetéseket akkori előtörlesztésként számítják be.
A visszajáró összeg (azaz a fogyasztói követelés összege) kölcsönszerződésenként jelentősen eltér attól függően, hogy a kölcsönt mekkora összegben, mikor, milyen futamidőre, mekkora kamattal és milyen devizanemben vették fel, így nem lehet átlagosan visszajáró összeget meghatározni.
- először az elszámolással érintett kölcsönhöz kapcsolódó hátralékot (késedelmes tartozást) csökkenti az elszámolás összege
- majd az ahhoz kapcsolódó esetleges gyűjtőszámla-hiteltartozás és esetleges áthidaló kölcsöntartozás következik
- végül az eredeti hiteltartozás (tőketörlesztés)
A törvény értelmében a polgári jog általános szabályainak megfelelően az ügyfélnek visszajáró összeget elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a tőketartozásra kell elszámolni.
Fontos megjegyezni, hogy azok a kedvezmények, melyeket jogszabály biztosított, vagy amelyet a pénzintézet biztosított az ügyfélnek, és azt a pénzintézet nem a szerződéskötés céljából biztosította, csökkenti az ügyfélnek visszajáró összeget.
Igen, a pénzintézeteknek az elszámolás során lehetősége van arra, hogy az ügyfél követelését az ügyféllel szembeni egyéb, elszámolással nem érintett szerződés alapján fennálló lejárt követelésükbe a polgári jog általános szabályai szerint beszámítsák, de erre kizárólag az elszámolással érintett szerződésre vonatkozó elszámolást követően kerülhet sor. Így a késedelmes tartozások is csökkenthetők az elszámolás során.
Az elszámolás fordulónapja a deviza alapú és deviza alapúnak nem minősülő deviza kölcsönszerződések, illetve pénzügyi lízingszerződések esetében 2015. február 1-je, forint alapú kölcsönszerződések és pénzügyi lízingszerződések esetében pedig június 30-a.
Mekkora lesz a hitel/lízing kamata az elszámolást követően?
A forint alapú kölcsönszerződések és pénzügyi lízingszerződések és a nem jelzálog fedezete mellett nyújtott deviza és deviza alapú kölcsönszerződések és pénzügyi lízingszerződések esetében a fordulónaptól alkalmazható induló kamat, kamatfelár nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot, kamatfelárat. Az eredetileg számítható kamat, kamatfelár az eredeti induló kamat (referencia-kamatlábhoz kötött szerződés esetén kamatfelár) és a 2014. július 19. napján az adott fogyasztói kölcsönszerződésben alkalmazott ügyleti kamat (referencia-kamatlábhoz kötött szerződés esetén kamatfelár) közül az alacsonyabb kamat, kamatfelár.
Az új törlesztőrészletet az elszámolásról szóló tájékoztatás megküldésének végső határidejét követő hónaptól kell fizetni, annak azonban nincs akadálya, hogy a pénzintézet már ezt megelőzően az alacsonyabb törlesztőrészletet alkalmazza.
Vissza a CIB Bank elszámolási és forintosítási oldalára >>
Vissza a CIB Lízing elszámolási és forintosítási oldalára >>