Általános kérdések

Elszámolás a gyakorlatban

Speciális esetek

Panasszal kapcsolatos lehetőségek

Forintosítás Ingatlanfedezetes kölcsönök Gépjármű kölcsönök és pénzügyi lízingek, valamint személyi kölcsönök

Vonatkozó jogszabályok

Elszámolási és forintosítási információk / Ingatlanfedezetes kölcsönök forintosításával kapcsolatos kérdések

Mit jelent a forintosítás?

A forintosítás a 2004. május 1. és 2014. július 26.között kötött és 2015. február 1-jén még meg nem szűnt, illetve a 2014. december 6-án még fennálló, de a pénzügyi intézmény által már felmondott kölcsönszerződésből eredő késedelmes követelésként nyilvántartott deviza és deviza alapú fogyasztói jelzálogkölcsön szerződésekre vonatkozik. Ezeket az alábbi árfolyamon kell forintra váltani 2015. február 1-i fordulónappal:

• 256.47 HUF/CHF
• 308.97 HUF/EUR

Fontos kiemelni, hogy a forintosítás kizárólag ingatlanfedezetes hitel, illetve lízingszerződésekre vonatkozik. A forintosításról szóló tájékoztatást az elszámolásról szóló tájékoztatással együtt kapják meg az érintettek.

Mikortól kell az új törlesztőrészletet fizetni?

Az új törlesztőrészletet az elszámolásról szóló tájékoztatás megküldésének végső határidejét követő hónaptól kell fizetni, annak azonban nincs akadálya, hogy a pénzintézet már ezt megelőzően az alacsonyabb törlesztőrészletet alkalmazza. Fontos, hogy 2015. január 1-től a forintosításban érintett deviza alapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések esetében nem a piaci, hanem a forintosítás során alkalmazott árfolyamnak megfelelően kell törleszteni. A pénzintézet ezen árfolyamok alapján állapítja meg a havonta esedékes törlesztőrészlet összegét.

Hogyan határozzák meg a pénzintézetek a hitel/lízing forintosítás utáni első új kamatszintjét?

A forintosítás utáni első új kamatszint kiszámításakor amennyiben az eredeti induló kamat referencia-kamatlábhoz kötött, akkor a hitel/lízing eredeti (nem akciós) kamatfelárából, amennyiben az eredeti induló kamat nem referencia-kamatlábhoz kötött, akkor az első (nem akciós) kamatszint és a kölcsön folyósításának hónapjában érvényes bankközi kamat (svájci frank esetén CHF LIBOR, euró esetén EURIBOR) különbségéből kell kiindulni. A pénzintézetek ezt az eredeti kamatfelárat tehetik rá az aktuális budapesti bankközi kamatlábra (azaz a BUBOR-ra). Fontos azonban kiemelni, hogy a kamatfelár nem lehet alacsonyabb 1%-nál, továbbá nem lehet magasabb 4,5%-nál lakáscélú jelzáloghitel/lízing, illetve 6,5%-nál szabad felhasználású jelzáloghitel/lízing esetében. Emellett az új kamatszint nem lehet magasabb az eredetileg számítható kamatnál, kivéve, ha e szabály miatt 1% alá csökkenne a kamatfelár, el kell tehát érnie a BUBOR+1%-ot. 

Hogyan változhat a kölcsönök kamata, illetve a kapcsolódó díjak a forintosítást követően?

A forintosított deviza alapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés  a forintosítás után referenciakamatozású lesz. A kamatot a 3 havi BUBOR-hoz kötik, azaz ezzel együtt változhat. A kamatfelár 16 év feletti hátralévő futamidejű kölcsön esetében 5 évente, 9-16 év hátralévő futamidejű kölcsön esetében 4 évente, 3-9 év éves hátralévő futamidejű kölcsön esetében pedig 3 évente módosítható. A díjakat/jutalékokat/költségeket a pénzintézetek évente csak egyszer, április 1-jén emelhetik meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex, azaz az infláció mértékével.

Maradhat-e devizában a forintosítással érintett kölcsönszerződés?

Ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül, akkor az adós a forintosításról (és egyben az elszámolásról/szerződésmódosulásról) kapott tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül írásban, az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével kérheti a forintra átváltás és az új kamatszabályok alkalmazásának mellőzését: 

• az adósnak (vagy adóstársak esetén az adóstársaknak együttesen) a várható törlesztőrészletet meghaladó összegű rendszeres jövedelme van, amelyet devizában kap (vagy kapnak)
• a kölcsön futamideje legkésőbb 2020. december 31. napján lejár
• a forintosítás utáni induló kamat meghaladja a devizahitel eredeti kamatát
• aki a jövedelemarányos-törlesztőrészlet mutató (JTM) alapján megfelel az új, 2015 januárjától érvényes jegybanki szabályoknak és mellékeli az ennek igazolásához szükséges iratokat - ez azt jelenti, hogy a 400 ezer forint alatti havi igazolt jövedelem 10 százaléka mehet svájci frank hitel törlesztésére, az euró esetében 25 százalék ez az arány, a 400 ezer forint feletti jövedelem esetében pedig 15, illetve 30 százalék ez az arány.
• Árfolyamgátas szerződés esetén a fentieken túl, az ügyfél írásban nyilatkozik annak tudomásulvételéről, hogy a pénzügyi intézmény a fordulónaptól kezdve nem biztosítja az általa alkalmazott törlesztési árfolyam és az árfolyamgát törvényben meghatározott rögzített árfolyam közötti különbség forintösszegét a gyűjtőszámlahitelből történő folyósítással.

Fontos, hogy adóstársak esetén az adóstársak együttesen és egybehangzóan nyilatkozhatnak arról, hogy nem kívánják kölcsönüket forintosítani.

Mi történik akkor, ha valaki nem fogadja el a forintosítás utáni új feltételeket?

 

A forint alapúra módosult fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés módosulását követően 60 napon belül felmondható a hitelszerződés, ami után újabb 90 nap marad a tartozás teljes összegének rendezésére, akár saját, akár idegen forrásból. Amennyiben az ügyfél a felmondott szerződés alapján fennálló teljes tartozás megfizetése érdekében új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződést köt, az ügyfél terhére semmilyen díjat-, költséget- és jutalékot nem számíthat fel a pénzintézet a fizetési kötelezettség teljesítésével összefüggésben.

 

Mi történik az árfolyamgátas szerződésekkel a forintosítás következtében?

Az árfolyamgátas szerződésekkel rendelkező ügyfelek esetén 2015. február 1-jétől a törvényi előírásoknak megfelelően nem történik több folyósítása gyűjtőszámlára. Azonban annak érdekében, hogy emiatt ne emelkedjen az árfolyamgátasok havi törlesztőrészlete, a törlesztőrészleteket a forintosítás előtti (azaz 2015. januári), "rögzített"szinten kell tartaniuk a pénzintézeteknek (kivéve, ha az a forintosítási törvény szerinti kamatváltozás miatt, valamint az életbiztosításivagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált fogyasztói kölcsönszerződésesetén a szerződésből eredően változik) az árfolyamgát alkalmazásának kezdő időpontjától számított 60. hónapig. Ezen rögzítés megszüntetése bármikor kérhető a banktól az árfolyamgát eredeti, 60 hónapos időszakának lejártáig. Az árfolyamgát eredeti határidejének lejártáig (de legfeljebb 60 hónapig) a ki nem fizetett összeg folyamatosan hozzáíródik a forintosított tartozáshoz. Ebből következik, hogy a 60 hónap leteltével a törlesztőrészlet megemelkedhet. Ha ezáltal a havi teher várhatóan a rögzített szint 115%-a fölé emelkedne, legkésőbb a legfiatalabb adós 75. életévének betöltéséig tartó időre a futamidőt a pénzintézet meghosszabbíthatja.



Vissza a CIB Bank elszámolási és forintosítási oldalára >>

Vissza a CIB Lízing elszámolási és forintosítási oldalára >>