Lízingfinanszírozási konstrukciók főbb jellemzői

Pénzügyi lízing

Az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt díjfizetés ellenében a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra, és a tárgy amortizálását is a lízingbevevő végzi.

A használatba adással a lízingbevevő

    • viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot;
    • a hasznok szedésére jogosulttá válik;
    • viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is);
    • jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőke és kamatrészének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt 3. személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog – szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztések ütemezését. 

Operatív lízing

Azt az ügylettípust nevezzük operatív lízingnek, amikor a lízingbeadó a lízingbevevő igényeinek megfelelő, saját tulajdonában lévő eszközeit a lízingbevevőnek díjfizetés ellenében határozott idejű használatra átengedi oly módon, hogy az eszközökkel történő haszonszerzés a futamidő alatt a lízingbevevőt illeti meg. A futamidő lejártával az eszközök tulajdonjogát lízingbe vevő kizárólag piaci értéken szerezheti meg.

A pénzügyi és az operatív lízing összehasonlítása >>