English version >>


Mi a CRS?

A CRS - Common Reporting Standard - egy, az automatikus információcserére vonatkozó OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) egyezmény, amely lehetővé teszi, hogy az egyezményhez csatlakozó országok banktitoknak és értékpapírtitoknak minősülő információkat osszanak meg egymással. A CRS célja, hogy a résztvevő országok közötti információ cserével az adóelkerülés és adócsalás elleni fellépést elősegítse.

 

Magyarország sok más országgal együtt 2014. március 19-én csatlakozott azon országok köréhez, melyek a modell korai (2016. január 1-ei) bevezetését vállalták.

 

Az Európai Unió, válaszul a CRS létrejöttére, a 2014/107/EU tanácsi irányelv elfogadásával, a 2011-ben már bevezetett automatikus információcserét a pénzügyi számlákra vonatkozó információkkal bővítette.

 

Magyarországon az automatikus információcserére vonatkozó rendelkezéseket az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Aktv.) és egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCII. törvénnyel  hirdette ki. (A továbbiakban az Aktv. automatikus információcserére vonatkozó rendelkezéseire CRS törvényként hivatkozunk.)

 

A CRS törvény alapján ügyfeleink illetőségének vizsgálata 2016. január 1-től szükséges.

 

A CRS törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé, valamint ezen keresztül az információcsere-megállapodásban résztvevő tagállamok illetékes hatóságai felé teljesítendő jelentéstételi kötelezettséget vezetett be a magyar Pénzügyi Intézmények számára. A jelentési kötelezettség azon személyekre (természetes személyekre, és Jogalanyokra) vonatkozik, amelyek

  • Jelentendő Személyeknek minősülnek, és a CRS törvény hatálya alá tartozó számla tulajdonosai (részletesen alább, a "Mely ügyfeleink adatait adjuk át és melyek ezek az adatok?" kérdés alatt található),
  • illetve azon jogalanyok (pl. jogi személyek, egyéb szervezetek) számláira vonatkozóan, amelyek bármely ellenőrző személye (tényleges tulajdonosa) Jelentendő Személynek minősül.

 

A CRS törvény végrehajtása minden magyar pénzügyi intézmény (bank, befektetési vállalkozás stb.) számára kötelező.

 

A CRS szabályozás végrehajtása 2016. január 1-ével megkezdődik az információcsere-megállapodásban már résztvevő államokban, azaz szinte az összes fejlett pénzügyi piaccal rendelkező országban (így pl. az Európai Unió tagállamaiban), majd a később csatlakozó további országokban is.


 

Mi a különbség a FATCA és a CRS között?

A FATCA előírások (további információk a FATCA menüpont alatt találhatók) alapján az ügyfeleink vizsgálata abból a célból történik, hogy megállapítható legyen, mely ügyfelek és mely számlák adatait szükséges az Egyesült Államok Adóhatóságának átadni. A CRS előírások alapján történő vizsgálat célja, hogy megállapításra kerüljön, mely ügyfeleket és mely számlákat szükséges az OECD, valamint az Európai Unió keretein belül létrejött automatikus információcsere megállapodásokban résztvevő országok illetékes hatóságai felé jelenteni. Mind a FATCA, mind a CRS esetében a jelentés a NAV felé történik, amely továbbítja az adatokat az érintett hatóság(ok)nak.

 

Ügyfeleink részére közös nyomtatványt vezettünk be, így egy dokumentumon megtehető mind a FATCA törvény, mind a CRS törvény szerinti nyilatkozat, csökkentve ezzel a jogszabályi előírások miatt szükséges adminisztratív terheket.


 

Kire vonatkozik a CRS?

A CRS törvény szerint:

  • Számlával már rendelkező ügyfeleinket (tulajdonos, társtulajdonos) meg kell vizsgálnunk abból a szempontból, hogy szükséges-e az adatok átadása a NAV-nak, illetve ezen keresztül az információcsere-megállapodásban résztvevő tagállamok illetékes hatóságai felé. Emiatt bizonyos ügyfeleinkkel bankunk felveheti a kapcsolatot.

Azon ügyfeleinket, akik

  • új számlát kívánnak nyitni, vagy
  • adatot kívánnak módosítani

szintén meg kell vizsgálnunk abból a szempontból, hogy szükséges-e az adatok átadása a NAV-nak, valamint más hatóságoknak.


 

Milyen módon történik a vizsgálat?

  • Azon ügyfeleink esetében, akik 2015. december 31-én élő pénzügyi számla (pl. folyószámla, megtakarítási számla, értékpapír számla) tulajdonosai a CIB Bank Zrt-nél, a korábban már megadott adatok áttekintése történik meg, amely alapján a Bank megállapítja az adóilletőséget. Bizonyos esetekben (pl. külföldi adat vagy a CRS törvény szerint nagy értékűnek minősülő számla) külön szükséges nyilatkozni az adóilletőséggel kapcsolatban.
  • Új számlát nyitni, vagy adatot módosítani kívánó ügyfeleinktől nyilatkozatot kérünk az adóilletőségükkel kapcsolatban.
  • A törvényben meghatározott esetekben - (pl. bizonyos külföldi illetőségre utaló adat esetén) további dokumentumokat is kérhet a CIB Bank Zrt.

 

A vizsgálatra és - szükség esetén - az adatok átadására azért van szükség, hogy a törvényben előírt kötelezettségeknek eleget tegyünk.


Az adóilletőség, illetve a jelentésikötelezettség meghatározásakor figyelembe kell venni:

Magánszemélyek, egyéni vállalkozók, őstermelők esetén:

  • Igazolt állandó lakcím vagy szokásos tartózkodási hely
  • igazolt adóilletőség,
  • levelezési cím (postafiók is),
  • telefonszám egy másik államban, magyar telefonszám hiányában
  • rendszeres átutalási megbízás egy tagállamban, vagy más államban vezetett (nem Betéti Számlához kapcsolódó) számlára,
  • valamely tagállamban, vagy más államban lakcímmel rendelkező személynek adott érvényes meghatalmazás vagy aláírási jogosultság,
  • valamely tagállamban, vagy más államban "postán maradó" vagy "kézbesítési megbízott" levelezési cím.

 

Jogalanyok (jogi személy, egyéb szervezet, intézmény, vállalat stb.) esetén:

  • bejegyzési hely (alapítás helye)
  • székhely
  • egyéb cím
  • ellenőrzést gyakorló személyek (tényleges tulajdonosok) adóilletősége

Mely ügyfeleink adatait adjuk át és melyek ezek az adatok?

A CRS törvény alapján bankunknak az Európai Unió tagállamában vagy más, a CRS-ben résztvevő államban adóilletőséggel rendelkező személy, illetve az ilyen személy ellenőrzése alatt álló nem pénzügyi jogalanynak minősülő nem természetes személy adatait kell átadni, az alábbi kivételekkel:

  • olyan vállalat, amely részvényeivel egy vagy több szabályozott értékpapír-piacon rendszeresen kereskednek, illetve az ilyen vállalat kapcsolt jogalanya,
  • Kormányzati Jogalany,
  • Nemzetközi Szervezet,
  • Központi Bank,
  • Pénzügyi Intézmény.

 

Az alábbi adatokat kell átadnunk:

  • Számlatulajdonos neve, címe, adóazonosító száma (amennyiben ilyennel rendelkezik), magánszemély esetében továbbá a születési helye, ideje
  • A Jelentendő Ellenőrzést gyakorló személy (tényleges tulajdonos) neve, lakcíme, adóazonosító száma, születési helye és ideje.
  • A számla száma
  • A számla egyenlege vagy értéke (adott év végén vagy megszüntetéskor)
  • Letétkezelői számla esetében az adóévben a számlára befizetett vagy jóváírt bruttó kamat, osztalék, továbbá a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bruttó jövedelem, pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó bruttó jövedelem, ahol a CIB Bank Zrt. letétkezelő, bróker, meghatalmazott vagy más módon megbízott
  • Betéti számla esetén a jóváírt vagy befizetett kamat bruttó összege
  • Egyéb számlák esetében a Szálatulajdonos részére a számlával kapcsolatban történt kifizetés vagy jóváírás bruttó összege, ahol a CIB Bank Zrt. a kötelezett vagy az adós
  • A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény neve és azonosító száma

 

Ha a CRS törvény előírja a nyilatkoztatási kötelezettséget, ügyfelünket felkérjük a nyilatkozat megtételére. A rendelkezésre álló információk alapján (pl. valamely tagállamban vagy egyéb államban illetőségre utaló adat esetén) további dokumentumokat is kérhet bankunk. (pl. adóilletőséget igazoló okmányt).


Megtagadható-e a nyilatkozat tétel?

2016. január 1-jét követően, amennyiben valamely ügyfelünk nem tett nyilatkozatot, vagy nem nyújtotta be a kért dokumentumokat, akkor a szabályozásnak megfelelően ezen ügyfelünk, illetve számlája (számlái) adatait a CRS szabályozás szerinti esetben átadtuk a NAV-nak (valamint ezen keresztül az illetékes államok hatóságainak). Azonban ezen ügyfeleink is bármikor megtehetik nyilatkozatukat, valamint tájékoztatást kapnak a törvény alapján fennálló nyilatkozattételi kötelezettségről.

A CRS egyezmény előírásainak maradéktalan teljesítése érdekében a bank csak a nyilatkozat tételi kötelezettségnek eleget tevő ügyféllel létesít üzleti kapcsolatot, a CRS nyilatkozat megtagadására tehát nincs lehetőség.


Hogyan lehet nyilatkozatot tenni?

  • Személyesen, bármely bankfiókunkban
  • A CIB24 telefonos ügyfélszolgálatunkon keresztül azon magánszemély, egyéni vállalkozó és őstermelő ügyfeleink tehetnek nyilatkozatot, akik kizárólag magyarországi adatokkal rendelkeznek. Ezen ügyfeleink írásos visszaigazolást kapnak a megtett nyilatkozatról.

Hány alkalommal kell nyilatkozni?

Egy személynek (magánszemély, Jogalany) egy érvényes nyilatkozatot kell benyújtania pénzintézetenként, amely nyilatkozat bármikor módosítható vagy visszavonható. Szükséges azonban ismételten nyilatkozni akkor, ha ügyfelünk adatai egy államról egy másik állambeli adatra módosul (pl. ügyfelünk kiköltözik Olaszországba vagy onnan Magyarországra költözik), vagy a korábbi nyilatkozatban foglaltak változnak. Ebben az esetben szükség lehet további dokumentumok benyújtására is.

Letölthető dokumentumok

Az alábbi útmutató segítséget nyújt Önnek, ha magánszemélyként, egyéni vállalkozóként vagy őstermelőként tesz CRS nyilatkozatot.

 

 

Az alábbi útmutató segítséget nyújt Önnek, ha jogalanyként (cégként, szervezetként, intézményként, önkormányzatként stb.) tesz CRS nyilatkozatot.