Tájékoztató a kamatadóról

Letölthető dokumentum (.pdf fájl) >>

I. Az érintett jövedelmek

Kamatadó fizetési kötelezettség a banki megtakarítások körében a következő jövedelmek után keletkezik:

• bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), folyószámla, bankszámla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a bank között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész,
• nyilvános kötvények, befektetési jegyek kamata, hozama,
• nyilvános kötvényeken, befektetési jegyeken (azok eladásakor, visszaváltásakor, beváltásakor) elért árfolyamnyereség.

Fontos, hogy értékpapírok esetében nemcsak a Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott értékpapírok hozamát kell figyelembe venni, hanem azokat is, amelyeket külföldön hoztak nyilvánosan forgalomba és forgalmaztak. A lényeg tehát a nyilvános forgalomba hozatal ténye, vagyis a forgalomba hozás/forgalmazás helye, országa lényegtelen.

Mentes a kamatadó alól a Magyar Állam által 2019. június 1-től kibocsátott, a lakosság, mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott kötvényből származó kamatjövedelem.

Nem kamatjövedelemként adózik

• a tartós befektetési számlán és a nyugdíj-előtakarékossági számlán keletkezett fenti jövedelem. Az ezen számlákon elhelyezett értékpapírokból származó jövedelmekre speciális, az adott számlára irányadó szabályok vonatkoznak.
• Befektetési jegyen elért árfolyam nyereség, ha a befektetési jegyet EGT vagy OECD tagállamban lévő tőzsdén értékesítik

II. Az adó mértéke, külföldi illetőségűek adózása, az adó levonása

A Magyarországon adóilletőséggel rendelkező magánszemélyektől levont kamatadó mértéke 15%.

A Magyarországon adóilletőséggel nem rendelkező magánszemélyek mentesülhetnek a magyar kamatadó alól, vagy a magyarnál kedvezőbb kulccsal adózhatnak nemzetközi adóegyezmény alapján.

Az a külföldi magánszemély mentesülhet a magyar kamatadó alól, vagy adózhat a magyarnál kedvezőbb kulccsal, aki olyan államban rendelkezik illetőséggel, amely állam Magyarországgal adóegyezményt kötött, és az egyezmény alapján lehetőség van a magyar kamatadó helyett az egyezmény szerinti kedvezőbb adókulcs alkalmazására.

Az illetőség igazolása történhet az ún. CRS nyilatkozattal vagy illetőségigazolás bemutatásával. A CRS a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló nemzetközi megállapodás, amely alapján a Banknak meg kell állapítania ügyfelei adóilletőségét. Ezen

illetőségvizsgálat során kell Önnek nyilatkoznia adóilletőségéről (ún. CRS nyilatkozat). A CRS nyilatkozatot bármely bankfiókunkban megteheti.

CRS nyilatkozattal a külföldi illetőséget abban az esetben lehet igazolni, ha a magánszemély CRS nyilatkozatában egy olyan államot jelöl meg, amely részese a CRS egyezménynek. Ettől eltérő tartalmú CRS nyilatkozat az illetőség igazolására nem alkalmas.

Amennyiben az ügyfél nem tesz CRS nyilatkozatot, vagy a CRS nyilatkozat tartalma az illetőség igazolására nem alkalmas, akkor a magánszemély illetőségét illetőség igazolással tudja igazolni. Ez esetben az illetőség igazolás angol nyelvű példányának vagy az illetőség igazolás magyar nyelvű szakfordításának másolatát kell a bank részére bemutatni. Az illetőségigazolást az adott ország adóhatósága állítja ki, szakfordítását bármely magyar szakfordító el tudja készíteni.

Amennyiben az adóegyezmény a kedvezőbb adókulcs alkalmazásához megkívánja, hogy az ügyfél legyen a kamatjövedelem haszonhúzója (ez a követelmény egyezményfüggő), akkor haszonhúzói nyilatkozatot is kell az ügyfélnek tennie. A haszonhúzói nyilatkozatot bármely bankfiókunkban megteheti, ezzel kapcsolatosan kérjük, érdeklődjön munkatársainknál.

Fontos, hogy az illetőség igazolás csak a bemutatás naptári évében használható fel, ezért amennyiben a magánszemély a következő évben is szeretné a kamatjövedelmei tekintetében az egyezményt alkalmazni, akkor új illetőség igazolást kell a fentiek szerint bemutatnia. A haszonúzói nyilatkozat ezzel ellentétben a körülmények megváltozásáig érvényes.

A kamatadó a kamatfizetés esedékességének időpontjában, az ügyfélre érvényes adókulcs alapján kerül levonásra.

III. Az adó alapja

A teljes kamatbevétel jövedelemnek minősül, és adóköteles.

Kötvények, befektetési jegyek megszerzése esetén a bekerülési árban lévő felhalmozott kamat, hozam a vételt követő első kamat, illetve hozamfizetéskor levonható a bevételből (azaz csak a felhalmozott kamattal, hozammal csökkentett kamatösszeg, hozamösszeg után kell adót fizetni). A levont kamat, hozam összeget kamatfizetést követően történő értékesítéskor, beváltáskor, visszavásárláskor a bekerülési ár részeként nem lehet figyelembe venni. Ezt a rendelkezést csak akkor lehet alkalmazni, ha a felhalmozott kamat, hozam összege meghatározható.

Azt a kamatjövedelmet, amely a kötvényeken, befektetési jegyeken elért árfolyamnyereségből származik, az árfolyamnyereségre irányadó szabályok alapján kell megállapítani (bevétel csökkentve a beszerzési árral és a járulékos költségekkel).

A jövedelmet több kötvény vagy befektetési jegy eladása esetén nem összevontan, hanem minden egyes papírra külön-külön kell megállapítani. Ha egy adott értékpapíron veszteség keletkezett, az nem csökkenti a többi papíron elért kamatjövedelmet.

Amennyiben az adó megállapítása során a bank a bekerülési érték valamely részét nem vette figyelembe, mert ezt az adatot az ügyfél nem bocsátotta a bank rendelkezésére, akkor ezt az értéket a magánszemély saját adóbevallásában érvényesítheti, amelyhez a bank az ügyfél kérésére külön igazolást állít ki az ügyletről.

IV. Adminisztratív kötelezettségek

A kamatadót, ha a jövedelemkifizetőtől (pl. hitelintézet, befektetési szolgáltató) származik, akkor a kifizető levonja és befizeti. A magánszemélynek a belföldi kifizetőtől származó kamatjövedelmét nem kell bevallania. A belföldi kifizetők nem szolgáltatnak adatot az adóhatóságnak magánszemélyenkénti bontásban a kamatjövedelmekről.

Ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik, akkor a magánszemélynek a saját szja bevallásában kell bevallania ezt a jövedelmet, és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie ennek adóját.

A Bank által az adózással kapcsolatosan fent leírtak kizárólag tájékoztatási célt szolgálnak, azok nem minősülnek adótanácsadásnak és nem tekinthetők a jogszabály szövegével egyenértékű, teljes körű, hivatalos jogszabály értelmezésnek. A tájékoztatás nem teljes körű. A Bank nem vállal felelősséget azokért a károkért, amelyek akkor adódhatnak, ha a hatóságok a Bank által az adózással kapcsolatos jogszabályokról adott tájékoztatástól eltérően értelmezik a jogszabályokat. Jelen tájékoztató a közzétételének napján hatályos jogszabályi rendelkezéseken alapul, így a vonatkozó jogszabályok esetleges jövőbeni változásából adódó fentiektől eltérő jogkövetkezményekért a Bank nem vállal felelősséget. Az adójogszabályok tartalmának megismerése, ezek alapján az üzleti döntés meghozatala kizárólag az Üzletfél felelősségi körébe tartozik. Az Üzletfél tényleges adókötelezettségeit mindenkor az adott egyedi körülmények befolyásolják, az adókövetkezmények pontos felmérése minden esetben csak egyedi vizsgálat alapján lehetséges.