Makrogazdaság

2019-12-16 05:45 - Letaszíthatatlan a trónról a szuperállampapír, de jövőre is nagy dobásokkal készül az ÁKK (portfolio.hu)

A régóta tervezett nyugdíjkötvény mellett akár egy új, 5-10 év közötti futamidejű lakossági termékkel is megjelenhet jövőre a piacon az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) - mondta a Portfolionak adott interjúban Kurali Zoltán, az adósságkezelő vezérigazgatója. A szakember szerint a MÁP+ trónja nincs veszélyben, és ,,egyelőre nem is terveznek változtatást" a kondíciókban, de - mivel nem jövőbelátó - azt nem meri biztosra ígérni, hogy egy év múlva is ugyanilyen kondíciókkal lehet majd vásárolni a slágerterméket.

A csütörtökön bemutatott 2020-as finanszírozási terv az első, ami az Ön vezetése alatt készült el az ÁKK-ban. Látszik ez rajta? Vannak olyan karakteres jegyei, melyek a filozófiáját tükrözik?

A filozófiám megegyezik a már meglévő adósságkezelési stratégiával. Két fontos újdonság van a finanszírozási tervben: a 20 éves kötvény és az ehhez kapcsolódó HMAX index bevezetése, illetve a zöld kötvény kibocsátásának lehetősége. A többi elem a megszokott stratégia folytatása.

Kényelmes helyzetben van az ÁKK, és az uniós források beáramlásával akár még tovább nőhet az adósságfinanszírozási mozgástér. Ez hogyan befolyásolja az adósságkezelést?

Valóban kedvező az adósságfinanszírozási helyzetünk, amit több területen is ki tudunk használni. Egyrészt könnyen fenn tudjuk a tartani a kincstári egységes számla (kesz) esetében a minimálisan elvárt állományt.

Mekkora ez az elvárt állomány?

Vannak szabályaink, hogy mekkora ez az összeg, de ez nem nyilvános.

Mire fordítható még a mozgástér?

Az intézményi piacon hosszabbítani akarjuk a futamidőt, a devizakötvényeknek pedig magas a kamatozásuk, így ott a visszavásárlás lehetősége merül fel. A nem háztartások kézben lévő lakossági állampapírok állományát pedig a visszavásárlásokkal viszonylag gyorsan tudjuk tisztítani, így egy jelentős része, a lejáratok miatt is, jövőre eltűnik.

Évek óta átalakulóban van az adósság struktúrája, folyamatosan csökken a deviza részaránya, nő a lakossági állomány, érezhető a törekvés a futamidő hosszabbításra. Van ezekre bármilyen számszerűsíthető cél, amit el szeretnének érni?

Új benchmarkként bevezetjük az átlagos hátralévő futamidő mutatót. Azt szeretnénk, ha a teljes állomány esetében ez 4 évre emelkedne a jelenlegi 3,6 évről. Az adósságon belül a deviza részarány esetében 10-20 százalékos sávot tartunk ideálisnak, ez most 17% körül lehet az év végén, jövőre 15%-ra csökkenhet. Harmadik ilyen számszerű cél, hogy a fix és a változó kamatozású papírok közül a fix aránya 60-80 százalék között mozogjon. A lakossági állomány esetében pedig egy nominális célt fogalmaztunk meg, hogy

2023 végére érje el a 11 ezer milliárd forintot, ami az akkorra várható nominális adósság 1/3-a.

STA_4343
Fotó: Portfolio/Stiller Ákos

A finanszírozási terv ismertetésekor szóba került, hogy gyakorlatilag elkészült a nyugdíjkötvény és jövőre jöhet egy a MÁP+-nál is hosszabb futamidejű lakossági termék. A kettő ugyanaz vagy két különböző termékről beszélünk?

Elképzelhető, hogy lesz még egy plusz lakossági termék a nyugdíjkötvény mellett. Ez egyelőre csak terv, lehet, hogy csak a nyugdíjkötvénnyel jövünk ki jövőre.

Ez mitől függ?

Alapvetően attól, hogyan alakul a piaci helyzet. A MÁP+ esetében például érdekes lesz látni a statisztikákat, hogyan alakul a visszaváltási kedv, hiszen most tart az első értékesítések ingyenes visszavásárlási időszaka. A tapasztalatok alapján fogjuk tudni értékelni pontosan a likviditási helyzetünket, és végiggondolni egy másik, hosszabb lakossági termék bevezetését.

Az ötéves MÁP+ mellett milyen futamidőt jelenthet a ,,hosszabb" papír?

Szerintem maximum tízéves futamidőt érdemes elképzelnie a befektetőknek, de valószínűleg rövidebbet.

A MÁP+-ra részben a sajtó ragasztotta rá a szuperállampapír nevet, viszont ezek szerint majd lehet, hogy segítséget kell kérnünk egy új név kitalálásában, hiszen a hosszabb futamidő gondolom még kedvezőbb kondíciókat jelentene. Hiperszuperállampapír?

Majd meglátjuk, milyen célt szolgál, ha lesz egyáltalán ilyen.

Azt nem gondolom, hogy el lehetne bitorolni a MÁP+-tól a szuperállampapír jelzőt, ez marad a slágertermék.

A lakossági állampapírok piacán az elmúlt időszakban számos anomáliát tapasztaltunk a tőkeáttételes vásárlásoktól kezdve a bankok saját számlás állományának növeléséig, vagy a külföldi magánszemélyek megjelenéséig. Ezeket a kiskapukat mostanra sikerült bezárni?

A lakossági papírok fedezete mellett október elejétől nem hajthatnak végre ügyleteket a forgalmazók, ez teljesen egyértelmű dolog. A bankok saját számlás állománya is tiszta ügy: miután az állampapírok forgalmazói szerződésébe bekerült a visszavásárlási opciónk. Azóta a bankok részletes adatokat szolgáltatnak, havonta teljes egészében be tudjuk gyűjteni a visszavásárlási kötelezettségük miatt a bankokhoz visszakerülő állományt. Itt a cél a teljes leépítés.

Mi a helyzet a külföldi magánszemélyek vásárlásaival? Az uniós polgárok esetében ezt lehet korlátozni?

Devizakülföldi magánszemélynek nem lehet megtiltani a vásárlásokat, - ez EUs tagállamként különösen fontos. A határon túli magyarságot sem szeretnénk kizárni. De fontos, hogy a külföldi befektetők lakossági állampapír-fedezet mellett nem tudnak devizaswapot kötni. Ez egy komoly kockázat annak, aki nem forint alapú megtakarításban gondolkodik. A külföldi magánszemélyek aránya nagyon kicsi, nyilván folyamatosan nyomon követjük ezt.

STA_4466
Fotó: Portfolio/Stiller Ákos

Attól nem tartanak, hogy esetleg külföldi, de itthon is érdekeltséggel bíró forgalmazók elkezdik intenzívebben értékesíteni a magyar lakossági papírokat külföldieknek?

Folyamatosan vizsgáljuk ezt a folyamatot. Van ötletem arra, mit csinálhatnánk, ha ez tömeges lenne, de mivel nincs félnivalónk, ezt most nyilván nem fogom elárulni.

Tegyük fel, hogy egy év múlva veszek MÁP+-t. Azt milyen feltételek mellett tehetem majd meg?

Meglátjuk.

Ez azért nem volt annyira egyértelmű válasz, mint Varga Mihály pénzügyminiszteré, aki csütörtök délelőtt azt mondta, hogy semmilyen változtatást nem terveznek a sikerterméknél.

Most jelenleg nem tervezünk semmilyen változtatást, de egy év hosszú idő.

Előállhat olyan helyzet, hogy annyira sikeres lesz a MÁP+, hogy vagy az elfogadott mennyiséget kell korlátozni vagy a kamatot csökkenteni?

Az adósságkezelési stratégia mindig peremfeltételeken alapul: az adósság GDP-arányos és nominális mértéke, a befektetői kör, a devizakockázat vagy a kamatkockázat. Van egy optimális keretrendszer, mit szeretnének elérni, de folyamatosan vizsgáljuk a gazdasági növekedést, az inflációt, a megtakarítási hajlandóságot, ahogy az intézményi befektetők esetében a nemzetközi környezetet, a viselkedést, a likviditást. Ezekhez igazodva kell megállapítanunk, hogy nézzen ki bármilyen termék árazása.

Az biztos, hogy reálkamatot akarunk és fogunk fizetni a lakossági befektetőknek.

Az egész negatív reálkamat-jelenség a nagy jegybankok eszközvásárlásainak köszönhető, ez egy szabályozói, jegybanki akció eredménye, ami a teljesen nyitott tőkepiacok miatt átgyűrűzött mindenhová. Ez egy adottság.

De mi a lakossági megtakarítási piacon megpróbálunk dacolni vele.

Igen, mert Magyarországon alacsonyabbak az egy főre jutó megtakarítások, ezért ezek negatív reálkamat-tűrő képessége alacsonyabb, mint mondjuk az eurózónában. Éppen ezért nemzetstratégiai cél, hogy pozitív reálkamatot fizessünk azért, hogy a magyar háztartások megtakarítsanak. Ebben semmi újdonság nincs, az inflációkövető papír velünk van jó ideje, az is így működik. A MÁP+ nem a pozitív reálkamat szempontjából újdonság, hanem egyszerűség e miatt. Annyira könnyen hozzáférhetővé vált, hogy komoly kereslet jelent meg viszonylag gyorsan. Szerintem ebből a szempontból kell vizsgálni az árazását. Nyilván jó adósságkezelőként teszünk javaslatokat, ha úgy érezzük, hogy változtatni kell.

Tegyük fel, hogy 2020 végére a lakosság kezében lévő állomány átlépi a 10 ezer milliárd forintot és kézzelfogható közelségbe kerül a 2023-ra kitűzött cél. Ennek örülnének vagy szomorkodnának?

Nem gondolom, hogy bánkódnánk, ha ez megvalósulna, de nem az a cél, hogy ez ennyire gyors ütemben valósuljon meg.

Pénzügyi értelemben milyen futamidejű papírnak tekinthető a MÁP+?

Én matematikai alapon közelítem meg ezeket a dolgokat. Az a kérdés, hogy ha racionálisan viselkedik a befektető, akkor mi a visszaváltás esélye kamatpályától függően. Ha megnézzük az állampapír határidős hozamait, akkor a lépcsőzetesen emelkedő kamat miatt opció árazási logikával viszonylag kicsi annak az esélye, hogy nagy tételben váltsanak vissza a befektetők. Vagyis ez egyelőre ötéves papírnak tekinthető, érdemes lesz majd a tapasztalatokat értékelni a visszaváltási arányról.

Kell aggódni a bankoknak azért, hogy esetleg a MÁP+ értékesítése számukra nem lesz olyan jó üzlet, mint most?

A jutalékuk csökkenni fog január elsejétől, ezt már egy ideje tudják. Ezen nagyjából 7-8 milliárd forintos költségmegtakarítást várunk, de persze attól is függ, hogyan alakul a forgalom.

Az egyelőre nincs tervben, hogy tovább változtassunk az értékesítés módján, vagy akár hálózatán.

Közép- vagy hosszútávon van annak esélye, hogy a kincstári hálózat kiépítésével csak az állam értékesítse ezeket a termékeket, meg kell vizsgálni ennek minden oldalát. Egyelőre nem tartunk ott, hogy lássunk minden adatot.

STA_4455
Fotó: Portfolio/Stiller Ákos

A MÁP+ sikerével és az esetleges újabb termékkel eltűnhetnek bizonyos lakossági állampapírok?

Erről nincs döntés, ha bármelyik termék sorsa kérdéses lehet, akkor az az Egyéves Állampapír, az 1MÁP lehet, hiszen ott vannak párhuzamosságok a MÁP+ rövidtávú jellemzőivel. Az inflációkövető papírt mindenképpen szeretnének megtartani, az egy jó termék. Azt gondolom, hogy jó, ha van választási lehetősége a befektetőnek a fix és a változó kamatozású termékek között.

Miniszter úr tájékoztatása szerint, gyakorlatilag elkészült a régóta tervezett nyugdíjkötvény konstrukciója, 2020 első felében piacra dobhatják. El lehet árulni valamit a részletekről?

Egyelőre nem tudjuk elárulni, de van egy javaslat, ami működhet. Annyit lehet tudni, hogy hosszútávú befektetésről van szó, ezért valamilyen módon inflációkövetőnek kell lennie, és prémiumot kell fizetnie. Ez teljesen lakossági termék lesz, nyugdíjpénztárak, biztosítók nem vásárolhatnak belőle. Nyilván nem a MÁP+-hoz hasonló értékesítési számokat fog hozni egy ilyen papír.

Az ÁKK sok pénzügyi szolgáltatónak okozott fejfájást a lakossági termékekkel, többen emlegetnek fájdalmas kiszorítási hatást. Mit gondol erről?

Az ügyfelek fizetnek a szolgáltatóknak azért, hogy hozamot érjenek el, de ezért a hozamért meg is kell dolgozni. A magyar egy teljesen nyitott tőkepiac, vannak alternatív megoldások, láttunk nagyon jó teljesítményeket a tőkepiacon. Aktív vagyonkezeléssel, futamidő menedzsmenttel marad elég lehetőség a piacon. A kiszorítási hatás érdekes, az ingatlanalapoknál volt egy látható elszívó hatás, a többi termék esetében hosszabb idő kell ennek értékeléséhez.

Matolcsy György MNB-elnök februárban felvetette, hogy a teljes magyar adósságot magyar kézbe kellene adni. Ez elképzelhető hosszútávon?

A mi elfogadott benchmarkjaink között nem szerepel ez. Gyorsan biztos nem fog egy ilyen folyamat végbemenni, nyilván van olyan hosszútávú forgatókönyv, amikor már nominálisan is csökkenni tud az adósság. Csak egy dolog a devizaadósság leépítése, de még akkor is ott van a forintkötvények esetében a külföldi arány, ami még mindig 30 százalék körül mozog.

Ráadásul egy nyitott piacról beszélünk, itt mindig lesz külföldi szereplő.

Az adósság nominális csökkenésével milyen időtávon számolnak?

Ez a költségvetési hiánytól függ, mi azzal tudunk számolni, ami a büdzsé hiányprognózisa. De minél hosszabb a kintlévő adósság, annál hosszabb a mi időhorizontunk. Nyilván a nominális adósságcsökkenés hosszú, a kintlévő adósság futamideje által determinált időhorizonton értelmezendő.

A lakossági értékesítés felfutásával nem szorulnak vissza az aukciós eladások?

Szerintem nem. Az aukciós rendszer ugyanúgy működik, mint eddig, nyilván a finanszírozási igénytől függ a kínálat. Azt láthatjuk, hogy most kevesebb a diszkontkincstárjegy, meg is szüntethettük volna ezt, de nem érdemes, mert jó likviditás-kezelési eszköz. Ugyanakkor az aukciós rendszert is a futamidő-hosszabbítás céljához igazítottuk, hogy a minél hosszabb elemek legyenek a portfólióban.

A lakosság esetében a 11 ezer milliárd forintos cél nagyjából a teljes adósság 1/3-a lehet, a deviza részaránya a már említett 10-20%-os sáv alsó értékéhez közelit fokozatosan, vagyis a legnagyobb szeletet még mindig az intézményi aukciós értékesítés teszi ki.

Sőt, szerintem ennek jelentősége nő, hiszen a futamidő hosszabbítást ezen a piacon tudjuk a leghatékonyabban elérni.

A futamidő hosszabbításának egyik eleme lehet a januárban megjelenő új 20 éves kötvény. Ezzel mi a távlati cél?

Beleillik abba a stratégiánkba, hogy a befektetői összetétel elemzésével, a potenciális befektetők igényeinek, befektetési szabályainak elemzésével minél szélesebb kört tudjunk megszólítani. A régióban talán a lengyeleknél van a legszélesebb befektetői réteg, ami részben a gazdasági adottságokkal, a magasabb hitelminősítői besorolással magyarázható.

Új vevőket keres az ÁKK?

Az a célom, hogy a befektetői bázist szélesítsük. Kicsit több nyugdíjalapot szeretnénk, több ázsiai befektetőt, és esetleg kevesebb hedge fundot. Ezt nem tudjuk erővel elérni, csak úgy, hogy folyamatosan felkutatunk és találkozunk potenciális új befektetőkkel. Meg kell érteni, hogy az egyes befektetők viselkedését mi határozza meg. Ma már nagyon nagy a világban az indexkövető befektetők aránya, ezen belül is vannak az aktív és a passzív befektetők. Meg kell vizsgálnunk, hogy az egyes indexeknek mik a feltételeik, meg kell értenünk ennek a közösségnek a gondolkodását, stratégiáját.

Akkor leszünk sikeresek, ha minél több olyan befektető van a piacunkon, akiknek kvázi muszáj venniük, követniük kell valamilyen benchmarkot.

Felfedeztünk például olyan ázsiai befektetői kört, akiknek nominálisan tízszer több lengyel befektetése van, amit nem indokol a két ország adóssága közti különbség. Elmegyünk hozzájuk, megkérdezzük őket, mit kellene tennünk, hogy több magyar eszközt vegyenek.

Miért pont 20 éves az új papír? Ma a világon már nem ritkák az 50-100 éves kötvények sem.

A fokozatosság híve vagyok. A piacot építeni is kell, nem várhatjuk, hogy ráugorjanak a külföldiek erre az új papírra. Ahhoz, hogy egy új államkötvény sorozat egy globálisan követett indexkosárba bekerüljön, el kell érni egy minimális kibocsátási mennyiséget. Ez egy folyamatos építkezés, ezért nem 50 éves, az majd esetleg egy következő lépés lehet.

Szóba került egy zöld kötvény kibocsátásának lehetősége is 2020-ban. Ennek mi lenne a jelentősége?

A költségvetésnek már most is vannak környezetvédelmi kiadásai, azt gondoljuk, hogy jó lehetőség van ezeket összehangolni a finanszírozással is. Ez egy piaci trend. Efelé megy a világ, egyre több az ilyen dedikált portfólió, és ahhoz hogy ezeket a befektetőket elérjük, fontos hogy készen álljunk! Egy első lépés lehet a zöld kötvény kibocsátása. Ennek kétségtelenül vannak extra költségei, de perspektivikus piacról van szó. 

Címlapkép: Stiller Ákos


A hírek szerkesztését a CIB Bank tartalomszolgáltató partnerei végzik. Az itt leírtak nem feltétlenül tükrözik a CIB Bank véleményét.

LEGFRISSEBB HÍREINK

Makrogazdaság / 2020-01-18 19:30
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette szombaton, hogy ellenzi azt az elképzelést, hogy az ...
Makrogazdaság / 2020-01-18 19:20
Az elmúlt hónapokban sokat lehetett hallani arról, hogy a globális autópiac lassulása, az ...
Makrogazdaság / 2020-01-18 18:05
Idén is biztosítja a kormány a  35 év alatti fiatalok nyelvvizsgadíjához szükséges támogatást - ...
Makrogazdaság / 2020-01-18 16:00
Két évvel ezelőtt Pócsik László, egy hernádi autórestauráló-műhely ügyvezetője úgy gondolta, ...
Makrogazdaság / 2020-01-18 10:55
A kormány újabb szerkezetátalakító, beruházás- és foglalkoztatás-ösztönző, adócsökkentő, az ...